Halihó :)

Az "Amikor még..." Deniza életéről szól,ahogyan legjobb barátjával,Ricsivel emlékeznek folyamatosan vissza gimis napjaik alatt kiskori barátságuk kezdetére,és hogy miket vészeltek,éltek át együtt.

Kiderül,hogy a 10 éves barátság mennyit jelent számukra,és hogy valóban létezik-e fiú és lány közti barátság.
Sulis éveik nem telnek unalmasan,bulik,balhék,szerelem...és minden,ami egy hétköznapi tini életében megmutatkozik.
Jó olvasást!








2012. november 3., szombat

7.fejezet - Reggelt!

(dal)

"Standing in the light till it's over, out of our minds
Someone had to draw a line
We'll be coming back for you one day
We'll be coming back for you one day
I don't even care if I know you, out of our minds
Sad to leave it all behind
We'll be coming back for you one day
We'll be coming back for you one day"

Szólalt meg reggel 6-kor (!!) a telefonom.Benyúltam a párnám alá,és mivel csak azok csörögnek így,akiknek nincs meg a számuk,rápillantás nélkül felvettem.
-Igen?
-Csőőőőő csajszi.Ma ráértek Ricskóval?-kérdezte egy ismerős hang
-Ja,igen persze,majd szólok neki,tuti ő is szabad ma.
-Zsír,akkor mondjuk 11-kor nálad?
-Nekem okés.
-Rendben,akk majd ha van vmi,csörgess.-mondta
-Oksi.Figyi kérdezhetek valamit?-dörzsöltem a szememet álmosan
-Toljad.
-Ki vagy?-kérdeztem tőle.Pár pillanatig nem szólt bele,majd a vonal tulsó végén úgy elkezdett röhögni az "ismeretlen ismerős",hogy én is elmosolyodtam.
-Hu-Huszi.-mondta röhögve
-Remek.Szóval Huszika.MÉRT IS KELTETTÉL FEL REGGEL 6 ÓRAKOR?-emeltem meg a hangomat
-Nyugiska van!-nyugiska?Az meg mi?-Mit akartok ma csinálni?-kérdezte röhögve
-Nekem tökmindegy,kimehetünk a parkba,ha az neked jó.-mondtam neki
-Rendben,akk majd 11-kor.
-Sziaa.-mondtam neki mosolyogva,amit persze ő nem látott,és kinyomtam a mobilt.Mivel nem tudtam visszaaludni,elmentem egyet fürödni.A kádban nekiálltam faceboo-
kozni,és meglestem az osztálycsopiban a tagokat.18 tag.Hol a maradék 2?Na mindegy.Gyorsan bejelöltem azokat,akik még nem voltak az ismerőseim,és kiszálltam a
kádból.FElvettem egy tűrhető göncöt,és nekiálltam a hajamnak.Sose voltam divatmajom,soha nem is leszek.Olyan ruhákat veszek fel,amik jól állnak,és jól érzem bennük
magamat.Ennyit erről.
Gyorsan tárcsáztam Ricsit,hogy háromnegyedre jöjjön át,mert hogy Huszival találkozunk.
-Szia.-jött be az ajtón.-Mizu?
-Semmi kül.Műzli?
-Jöhet.-mondta,és leült az étkezőhöz.Gyorsan befaltuk a reggelinket,és felmentünk a szobámba.Pár perc múlva csegettek.
-Szia csajszi.-adott 3 puszit,majd be is jött.Ricsivel is lepacsizott,majd leültünk a szobába.
-Kihívunk még valakit?-kérdezte Ricsi
-Szerintem egyenlőre mennyünk ki,és majd ott megbeszéljük.-mondtam neki
-Akkor induljunk.
És elindultunk.Elmentünk a játszótérre,ami már lassna a törzshelyünk.Arra a helyre,ahol először beszéltünk Ricsivel.
-Akkor kit hívjunk?-kérdeztem a többieket
-Ömm...nekünk a fiúk,neked meg Eszti.-mondta Huszi
-Oksi.Viszont nekem senki száma nincs meg.-húztam el a számat
-Rendben,akkor hívom én őket,és az első dolgunk az lesz,hogy mindenki mindenkivel telszámot cserél.
Pár perc múlva szinte mindenki megérkezett.Vagyis mindenki,aki számított.Gergő,Marci,Krisztián,Tomi,Eszti és Patrik.Megvolt a telszám csere is.És innentől már nem volt
valami jó a délután...

2 megjegyzés:

  1. Tetszik a történet, nagyon jó a 'dizájn' is , és várom a folytatást! :) Engem mondjuk személy szerint zavar a szleng használata, de ez ízlés kérdése, de ettől én még úgy gondolom, hogy ettől szebben fogalmazol... Egyébként tényleg tetszik, és várom, hogy folytasd ! :)

    VálaszTörlés