12.fejezet - Rita

(dal)

-Jóóóóó reggelt!-üvöltött a fülembe Gergő.Mikor elmúlt a sokk hatása,ránéztem,hogy minden oké-e vele.
-Basszus haver,hol voltál?Már halálra aggódtunk magunkat.És mért vagy piás?Egyáltalán mit keresel itt???-zúdított rá egy halom kérdést Huszi,míg Ricsi csak a fejét csó-
válva mutatta ki nem tetszését.
-Nyugaaaa...vagyis nyugiii!!Csak ittam néhány kisebb-nagyobb poharacska izééét...-igen.Ez az "izé" olyna,mint a Raffaello.Többet mond minden szónál...
Nagy nehezen hazaráncigáltuk,majd miután Huszi is elment,Ricsi azt mondta,hogy inkább most menjek haza.

Reggel (vagyis 12 órakor) nyűgösen keltem.Ha rajtam múlik,akár délutánig aludtam volna,de az a rohadt Nap pont a szemembe sütött,és emiatt kénytelen voltam kimászni az ágyból,
elmenni az ablakig,behúzni na sötétítőt,majd visszaindulni az ágyba,közben belelépni egy legódarabkába, (hogy hogy került oda?Nem tudom.) aztán visszafeküdni az ágyba.
Persze próbálkozhattam visszaaludni,de nem ment,úgyhogy lementem a nappaliba,ahol egy kissebb parázsvitának lehettem fül-,és szemtanúja.
A történet a következő.At uncsitesónk,Rita költözik hozzánk egy kis időre,mivel a szülei nagyon összevesztek,és úgy gondolták,hogy egyszerűbb lesz neki és nekik is,hogy ameddig
a veszekedés folyik,addig Rita távol marad.Ahha,idáig oké.Csakhogy mi,Emmával egyáltalán nem kedveljük őt.
-Lányok,csak egy kis időre kell elviselnetek.-sütötte le a szemét csalódottan apu
-Jaaa perszee..nektek mennyi is a "kis idő"??Egy-két év??Esetleg 3?-számolgatta az ujján Em,én meg próbáltam visszatartani a röhögést
-Ne szemtelenkedj.De sajnos nincs beleszólásotok,már le van rendezve,Rita holnapra jön.Nincs vita.
Őőőőő...jó.Amúgy Rita velem egy idős,apat testvérének a lánya,és számomra eléggé visszataszító.Személyiségben.Ugyanis kinézetben akármennyire is fáj ezt mondanom,de nagyon szép,
annak ellenére,hogy festett szőke,és vagy 6 kiló vakolat van a fején.Na de mindegy.Sose jöttünk ki túl jól,azonban Emmával teljesen más a helyzet.
Nálunk pasi volt anno a dologban.Vagyis Emma pasija.Aki aztán Ritáé lett...szerintem nem is kell bővebben kifejtenem :)

Tanultam holnapra,majd felnéztem a netre.Hatmillióó poszt Gergő falára,hogy "végre valahára előkerült",meg hogy "soha többet ne csináljon ilyet".
Miután pedig kellően kidühöngtem magamat,lefürödtem,és eltettem magamat holnapra.

Ricsivel reggel a buszmegállóban találkoztunk,mivel mindketten (Huszival hárman) eléggé álmosak voltunk,és nem volt kedvünk kerülőt tenni,így egyenesen a buszemállóba mentünk.
-Szóval jön Rita.-húzta el a száját Ricsi
-Igen,és tudom,hogy nem kedveled,ellentétben vele,ezért nem is várom el tőled,hogy átgyere,majd talizunk nálad,és akk nem kell látnod.-mondtam neki unottan
-Hallod,én tanácsolom azt,hogy gyere át.-röhögött- Az a csaj elviselhetetlen.
-Igen..na de hagyjuk.
-Oks.Figyi,tudom,nem a legmegfelelőbb időpont elmondani,de...
-De???-néztem rá
-Megvan az angliai időpont.

11.fejezet - Tudom,hol vagyunk!

(dal)
A fiúk hirtelen megnémultak,és érdeklődve pásztázták végig a terepet.És hát volt ott fa.Meg talán néhány cserje,de inkább fa.Meg aztán gondolom,hogy voltak el-
bújt állatok,és kövek.( Meg humusz is :) )Aztán reménykedjünk,hogy nem követett minket mindenféle szatír,akik csak arra vártak,hogy elváljunk.Szerencsére
erre nem volt alkalom,mivel Ricsiék elég durván vigyáztak rám.
-Basszus.-állapította meg a helyzetet Huszi.
-Most mit csináljunk?-estem pánikba
-Nyugiiiii!!Szerintem menjünk tovább egyenesen,végülis nem olyan nagy ez az erdő...-nyugtatgatott Ricsi
-...hacsak nem Silent Hill-ben vagyunk,ahol egy "gong" után elindul értünk a sötétség,és soha a büdös életben nem találunk haza..-mondta komoly
képpel Huszi,mire én még jobban bepánikoltam
-*******-káromkodta el magát Ricsi-Csak..csak menjünk tovább.-mutatott maga elé
1 óra (!!!) után nyűgösen,fáradtan,vacogva,és idegesen,de megérkeztünk,vagyis kiértünk az erdőből,de még mindíg nem tudtuk,hogy hol vagyunk,így mentünk tovább
-Na jó,én ezt nem bírom.-álltam meg durcásan
-Ajjj,gyere már.Nemsokára otthon leszünk.Remélem.-fordult Ricsi Huszihoz
-Igen,elég ismerős ez a környék..mintha már..mintha nemrég lettünk volna itt.-nézett körbe
-Csak azt ne mond,hogy körbe-körbe rohangálunk.-néztem fel az égre
-Neeem,nem úgy értem.Hanem...AJJJJJMÁR!-ordított fel
-Jó lenne fiatalok,ha máshol buliznátok,direkt egy kis utcába költöztem,ahol nem lehet annyira hallani a 4-es 6-ost,erre minden este itt szédelegnek a kölykök.Kot-
ródjatok innen!-üvöltöttránk az ablakból egy nyanya
-Egészségére!-üvöltött fel Huszi,majd hozzánk fordul-Megvan,hol vagyunk.-és hatalmasat mosolygott ránk.
-Véééééégre!-kezdtem el ugrálni-És mégis hol?
-Blaha!Hogy ez eddig hogy nem juthatott az eszembe,hiszen mindeg erre jövünk.-csapott a homlokára
-És komolyan.Na,induljunk el.Megint.-csapott a tenyerébe Ricsi.
Mivel éjszaka volt,és eléggé fel voltunk pörögve,elmentünk a Nyugatiba abba a kis parka,és ott üldögéltünk egy picit.Mivel anyunak írtam egy sms-est,hogy Gergőt
keressük,és mondta,hogy akkor inkább aludjak Ricsinél, (már sokszor aludtam nála,amikor anyuék üzleti úton voltak,és Emma még túl fiatal volt ahhoz,hogy ketten legyünk
egyedül) és majd mennyünk reggel haza.Csak ültünk és ültünk,amikor hirtelen valaki hátulról megfogta a vállamat...

10.fejezet - Humusz

(dal)

Deni a szája elé kapta a (remegő) kezét,én meg csak néztem.
-Hogy mi?-kérdzetem tőle.Persze,hogy tudtam,miről van szó,csak nem akartam elhinni
-Eltűnt.Anyukája hívott fel,hogy nálam van-e,és amikor mondtam,hogy nem,elsírta magát,aztán rákérdeztem,hogy miért kérdezi,mire szipogva elmondta,hogy eltűnt.
Azóta már felhívtam mindenkit,akit nem értem el,azt "meglátogattam".Mellesleg nem kéne bekapcsolni a mobilodat?-nézett Denire ingerülten.
-Ajj szarjuk már le a nyomorult telefonomat.Talán keressük meg.-ordította el magát Deni miközben már a lépcsőn haladtunk le
-Vagyis te itthon maradsz.-mondtam neki,és levettem az akasztóról a kabátomat
-Mi?Miért?-nézett nagy boci szemekkel
-Nem akarom,hogy bajod essen.-mondtam neki halkan,hogy Huszi ne hallja
-Nem lesz bajom.Légyszi,nem bírnék itthon ülni.Egyedül.Hahó.EGYEDÜL!!-integetett a kezemet előtt
-Jó,gyere.

*Deni szemszöge*

Ingerülten,néma csenben sétáltunk egymás mellett,vagyis én középen.Először a játszóra,utána a suli felé mentünk a parkba,majd az erdőbe,amit a környéken csak úgy
hívnak,hogy "A félelem-erdeje".Mindeddig azt hittem,hogy ez csak egy primitív ember,primitív ötlete lehetett.Hát ennek a primitív embernek igaza is volt.
Ilyen félelmetes helyen még nem voltam.Najó,talán a Vidámparkban a kísértetkastélyban,bár azon utáljára azthiszem 6 évesen ültem?!Na mindegy,visszatérve a lényeghez.
-Sehol semmi.Ezt nem hiszem el.-üvöltötte el magát az erdő közepén Huszi
-Most nem azért,de mi a frászt keresne Morvai az erdőben?-kérdezte értetlenül Ricsi
-Mittomén.Humuszt gyűjt.-tárta szét a karját Huszi,majd abban a pillanatban kitört belőlünk a röhögés.
-Humusz??Komolyan,humusz???-törölgette a szemét Rics
-Miért,mi mást lehetne gyűjtani az erdőben nagyon okosok?-fonta össze a karját maga előtt
-Kavics,levél,virágok...-majd Ricsi folytatta
-...pillangó.-röhögött Ricsi
-Mért gyűjtene pillangót?-ordított már Huszi
-És mért gyűjtene humuszt?-kérdezett vissza Ricsi,már szintén ordítva
-Az tápláló.-vágta a képéhez,és egy "én nyertem" mosollyal díjazta meg
-A növényeknek te idióta.-dobott a fejéhez egy diót (???)-Látod?Itt még ezt is lehet gyűjteni.Diót!AMI TÁPLÁLÓ!-ordítoztak egymással
Most komolyan.Huszinak eltűnt a legjobb barátja,ezek meg itt veszekednek az erdő kellős közepén arról,hogy a humusz tápláló-e vagy nem.Ekkor körbenéztem..
-Ömm...fiúk.Hol vagyunk?

/Bocsi,hogy most késtem,de hétköznap nem nagyon tudok írni,így kábé 2 naponta kaptok majd új részt.Kivéve hétvégén,ott lehet,hogy többet.Remélem tetszett.Pusz mindenki/

9.fejezet - Félelem

(dal)

-Mit nézzünk?-ugrott az ágyra Ricsi olyan erővel,hogy én meg leestem-Hupsz!Bocsi.-röhögött és felhúzott
-Uuu..szerintem horrort.De igazából nekem mindegy,lehet más is.-mondtam neki,majd a laptopon felmentem a youtube-ra
-Azaz szeretnéd,hogy horror legyen,és megölsz,ha véletlenül vígjátékot akarok nézni.-mosolygott rám
-Hmm..igen,körübelül.-bológattam-Na?Mit nézzünk?
-Jó lesz valami horror,de csak akkor,ha tényleg ijesztegetős.-tartotta fel fenyegetően az ujját.Pár perc filózás után eszembe jutott valami
-Megnézted már a Paranormal Activity-t?-kérdeztem tőle
-A Para mit?-röhögött ki
-Ricsi.-raktam a vállára a kezem- Készülj fel,hogy ma este be fogsz szarni.-mondtam,majd egyszerre elröhögtük magunkat.

Film közben...

-De akkor most ki az a tag,aki ijesztegeti őket?-kérdezte tőlem Ricsi.
-A Toby.-válaszoltam neki nyugodtan
-De ez a Toby valamilyen pedo,vagy ki ez?-röhögött
-Ajj Ricsi,hányszor kell még elmondanom??Tudod mit?MOst ezt végignézzük,megijedsz,és utána nézzük tovább a másik 2 részt,abból már meg fogod érteni.
-Tuti?-nézett rám tök cuki szemekkel.Miről beszélek?
-Tuti.-mosolyogtam rá,és megint elindítottam a filmet.
Ezután nem beszéltünk.Csak csenben néztük a filmet,és ha volt okunk félni,féltünk.Ha csak nézni,akkor néztünk.Vagy ha filózni kellett,hogy mit keres ott az a kör-
be égetett képecske pont Katie feje fölött,akkor a változatosság kedvéért...filóztunk.A finálé végén ránéztem Ricsire,aki üveges tekintettel nézte még mindig a képernyőt.
-Jól vagy?-kérdeztem tőle
-Persze,csak...csak picit megijedtem.-röhögött
-Nyu..-akartam mondani neki,de csöngettek.Mivel anyuék ma éjszakások,Emma meg a barátjánál van,nem tudtam,hogy ki lehet az.-Mindjárt jövök.-pattantam fel az ágyból
Folyamatosan csengettek megszakítás nélkül,így már gondoltam,hogy gáz van.Amikor kinyitottam az ajtót,Huszi állt velem szemben lihegve a térdére támaszkodva,úgy kapkodta a levegőt
-Jézusom,te mit csinálsz itt?-húztam be az ajtón,mivel lassan 11-est ütött az óra,sötét volt,hideg,Huszi pedig egy szál pólóban,izzadtan állt előttem.
-Vészhelyzet.Ricsi itt van?-kérdezte
-Persze,de mi van?-próbáltam kideríteni,hogy mi lehet,az aa nagy vészhelyzet,de ő már a lépcsőn futott fel

*Ricsi szemszöge*

Épp Deni ágyán ülve facebookoztam,és próbáltam kiheverni a Paranormált,amikor valaki bejött a szobába.Ebben a pillanatban több dolog is történt.Huszi majdnem betörte az ajtót,
lihegve állt meg előttem,ekkor Deni jött be,és Huszival ordítozott,hogy milyen vészhelyzetről beszél.Ekkor kaptam sokkot,ami marha jól jött a film után.
-Na jó,most muszáj segítenetek.-mondta,és felmutatta az ujját,mert nem kapott levegőt.
-Basszus,mondjad már,hogy mi van.-guggolt le Deni,hogy rálásson a fejére.Még kifújta magát,felegyenesedett,és végre kinyögte
-Gergő eltűnt...

8.fejezet - Sötétség /köszönetnyílvánítás/

(dal)

-Sziasztok!-lépkedett hozzánk Anna,Leila és Roxi
-Rohadt életbe már!-kezdte el ütögetni a fejét egy vascsőbe Patrik
-Mizujs?-álttak meg valami förtelmes pózban
-Semmi..öhmm,mit is csináltok itt?-kérdezte Huszi,mire mindenkiből kitört a röhögés
-Erre jöttük,és gondoltuk,csatlakozunk,ha nem baj.-mondta Anna nyálasan
Erre a mondatra csak néhány nyögést kapott,konkrét választ nem,így ott maradtak.És ezáltal sajnos nem tudtunk normálisan beszélgetni,mert hát...nem kicsit voltak
sötétek..
-Haljátok,tegnap megnéztem egy SP részt,és nagyon nagy volt.Cartmen olyanokat beszólogatott,hogy feküdtem a röhögéstől.-mondta,majd felidézett néhány poént,és mi
is végigröhögtük.
-Ki az a Cartmen?A suliba jár?-nézett értetlen képpel Anna.Mindenki csönben volt vagy fél percig,aztán megráztam a fejemet. /mi ilyenkor mondjuk azt,hogy cirip-cirip.:D szerk./
-Nem,ő egy mesehős.-mondtam mosolyogva
-Mint Superman?-csillogott a szeme.MIVAN???
-A sötétségnek azért vannak határai.Ennek meg útlevele.-motyogta Huszi,majd Anna felé biccentett.Már nagyon röhögtünk,még Roxiék is elmosolyodtak,Anna meg
értetlenül nézett.Szerintem le se esett neki a poén.Aztán jött a következő.
-Mélységesen sötét vagy.-kezdett bele Patrik
-Miért?Pont hogy világos vagyok!-húzta ki magát
-Mivan?-röhögte el magát Patrik
-Múlt héten csináltattam a szőke melírokat.Ti meg biztosan azt hitted,hogy szőke alapon csináltattam meg a barnát.Butusok.-forgatta meg a szemét Anna.
-Lakik itt valaki?-kopogtatta meg Anna fejét Eszti unottan.
-Ez egy játszótér.Nem lakik itt senki.Hogy jutottatok be a suliba ilyen bután?-kérdezte,miközben az eget vizslatta.Kész.Vége.Betelt a cérna,elszakadt a pohár,min-
denki úgy szakadt,hogy 10 percig nem tudtunk megszólalni.Hogy lehet valaki ennyire hülye?Már azt se mondhatom,hogy sötét,mert azt hiszi,hogy a haját kritizálom.
Persze délután már az egész facebook fal olyan beszólásokkal volt tele,hogy "Cartmen nagyon sötét.Hupsz!Világos.Looool!!!XDXDDD" Huszitól,vagy hogy "sötétségben a ját-
szótéren alszom.ha-ha.se!.xd" Patriktól.De Anna falára is írtak ki olyanokat,hogy "mond már meg plíz,melyik sötét hajfestéket használod?szükségem lenne rá." Esztitől.Jött a
válasz."Nem tudom,fodrász csinálja,de amúgyis.VILÁGOSÍTÁS!!!BUTUS!".és minimum 10 lájk az megvolt,pedig annyian nem is voltunk.
Már épp kikapcsoltam volna a gépem,amikor a facebook-chat jelzett.Ricsi írt.

Ricsi Sch: uncsiiiii.
Deni Szepesi: gyere át :)
Ricsi Sch: és mijót csináljunk?:DD:D:DD
Deni Szepesi: ömm...film?(:
Ricsi Sch: 10 perc és ott vagyok.

És Ricsi Sch kijelentkezett...


/Most egy kicsit többet fogok írni,mint azt általában szoktam.Szeretném először is megköszönni az 500 látogatót mindenkinek,extra szuper mega giga csudajó érzés,és még külön jár a köszönet a legjobb barátnőimnek,akik sokat segítettek a névadásban (ha-ha-ha:DDDD),és hogy folyamatosan olvasták a blogot,és építő kritikát is mondtak nekem.Valamint a twoworldonelove.blogspot.hu írójának,facebook nevén "Estheer"-nek a segítséget.És akkor még az szjg-,illetve a blogosoknak fenntartott csoportot még meg sem említettem...:).Szóval köszönöm,szuperek vagyytok <3
Előre szólok,hogy hamarosan már negatív hangulatú fejezetek is jönnek,erről bővebben egyenlőre nem beszélnék,legyen meglepi.Megint indítok egy kis közvélemény kutatást,hogy szerintetek Deni kivel fog összejönni.
Még egy szó.Nem akarom,és nem is szeretném bevezetni azt,hogy "csak akkor kaptok új bejegyzést,ha összegyűlik x komment",de azért jól esne 1-2 még pluszba.Persze az eddigi komikkal is teljesen meg vagyok hatódva,kaptam építőt és dicsérőt is,szóval full jó.De azért ha lehetséges,akk miután elolvastátok,hagyjatok egy "olvastam,tetszik",vagy "olvastam,lehetne jobb is" komit :D.Csupán ennyi,köszöntem szépen mindent <3 /

7.fejezet - Reggelt!

(dal)

"Standing in the light till it's over, out of our minds
Someone had to draw a line
We'll be coming back for you one day
We'll be coming back for you one day
I don't even care if I know you, out of our minds
Sad to leave it all behind
We'll be coming back for you one day
We'll be coming back for you one day"

Szólalt meg reggel 6-kor (!!) a telefonom.Benyúltam a párnám alá,és mivel csak azok csörögnek így,akiknek nincs meg a számuk,rápillantás nélkül felvettem.
-Igen?
-Csőőőőő csajszi.Ma ráértek Ricskóval?-kérdezte egy ismerős hang
-Ja,igen persze,majd szólok neki,tuti ő is szabad ma.
-Zsír,akkor mondjuk 11-kor nálad?
-Nekem okés.
-Rendben,akk majd ha van vmi,csörgess.-mondta
-Oksi.Figyi kérdezhetek valamit?-dörzsöltem a szememet álmosan
-Toljad.
-Ki vagy?-kérdeztem tőle.Pár pillanatig nem szólt bele,majd a vonal tulsó végén úgy elkezdett röhögni az "ismeretlen ismerős",hogy én is elmosolyodtam.
-Hu-Huszi.-mondta röhögve
-Remek.Szóval Huszika.MÉRT IS KELTETTÉL FEL REGGEL 6 ÓRAKOR?-emeltem meg a hangomat
-Nyugiska van!-nyugiska?Az meg mi?-Mit akartok ma csinálni?-kérdezte röhögve
-Nekem tökmindegy,kimehetünk a parkba,ha az neked jó.-mondtam neki
-Rendben,akk majd 11-kor.
-Sziaa.-mondtam neki mosolyogva,amit persze ő nem látott,és kinyomtam a mobilt.Mivel nem tudtam visszaaludni,elmentem egyet fürödni.A kádban nekiálltam faceboo-
kozni,és meglestem az osztálycsopiban a tagokat.18 tag.Hol a maradék 2?Na mindegy.Gyorsan bejelöltem azokat,akik még nem voltak az ismerőseim,és kiszálltam a
kádból.FElvettem egy tűrhető göncöt,és nekiálltam a hajamnak.Sose voltam divatmajom,soha nem is leszek.Olyan ruhákat veszek fel,amik jól állnak,és jól érzem bennük
magamat.Ennyit erről.
Gyorsan tárcsáztam Ricsit,hogy háromnegyedre jöjjön át,mert hogy Huszival találkozunk.
-Szia.-jött be az ajtón.-Mizu?
-Semmi kül.Műzli?
-Jöhet.-mondta,és leült az étkezőhöz.Gyorsan befaltuk a reggelinket,és felmentünk a szobámba.Pár perc múlva csegettek.
-Szia csajszi.-adott 3 puszit,majd be is jött.Ricsivel is lepacsizott,majd leültünk a szobába.
-Kihívunk még valakit?-kérdezte Ricsi
-Szerintem egyenlőre mennyünk ki,és majd ott megbeszéljük.-mondtam neki
-Akkor induljunk.
És elindultunk.Elmentünk a játszótérre,ami már lassna a törzshelyünk.Arra a helyre,ahol először beszéltünk Ricsivel.
-Akkor kit hívjunk?-kérdeztem a többieket
-Ömm...nekünk a fiúk,neked meg Eszti.-mondta Huszi
-Oksi.Viszont nekem senki száma nincs meg.-húztam el a számat
-Rendben,akkor hívom én őket,és az első dolgunk az lesz,hogy mindenki mindenkivel telszámot cserél.
Pár perc múlva szinte mindenki megérkezett.Vagyis mindenki,aki számított.Gergő,Marci,Krisztián,Tomi,Eszti és Patrik.Megvolt a telszám csere is.És innentől már nem volt
valami jó a délután...

6.fejezet - Első este

(dal)

Mikor megérkeztünk a megbeszélt helyre,még a fele csapat se volt ott,de akik igen,azok is oda jöttek hozzánk.Nem voltak sokan,csak 1 lány és 4 fiú,köztük Gergő is.
-Sziasztok.-lépett hozzánk egy lány - Eszti vagyok.- virított hatalmas mosolyt.Szimpatikus lány.
-Ricsi,Deni.-mutattam magunkra mosolyogva.
A többiek is sorjában bemutatkoztak,így fél perc alatt megismertem egy Esztit,egy Marcit,egy Tomit,egy Patrikot és egy Gergőt. :)
-Nemáár,ezek is jönnek?-kérdezte Tomi egyáltalán nem bíztató hangsúllyal.3 - festett - szőke hajú lány keresett minket,és idétlenül forgolódtak körben a tömegben.
-Ki a franc hívta meg ezeket?-nézett körbe Patrik röhögve
-Hallod,Huszi kirakta a csoportba,persze,hogy látták.-válaszolt neki Gergő
-Jaaa.Tényleg,az merre van?-kérdezett vissza Patrik
-Nemtom',de sztem mindjárt jön.-legyintett
Ricsi leállt dumálni a fiúkkal,én meg odaléptem Esztihez.
-Kik ezek?-utaltam a 3 ribire
-Huuh..én se tom' pontosan,asszem az egyik Leila,a másik Roxi.De a főribiről fogalmam sincs.-vont vállat Eszti.Ahha,vele jóban leszek,az tuti.- Azt hittem,hogy errefelé
nincsenek ilyenek.-röhögött fel kínosan
-Áááh,ilyenekből mindenhol vannak.Mióta laksz itt?
-Most költöztem ide Miskolcról,elég para volt,de úgy látszik,itt vannak normális emberek.-mondta mosolyogva.
-Értem.Akk ha valamit szeretnél tudni,akk szólj-mondtam mosolyogva
-Köki.Azt tudom,hogy ez itt a Blaha.-röhögött
A többiek is lassan megérkeztek,így indulhattunk.Felszálltunk a 4-es 6-os-ra,és hát nem voltunk valami halkak.Mivel többen voltunk,így két ajtónál szálltunk fel,és ha valamit
akartunk mondani a másiknak,aki éppen a z ellenkező ajtónál szállt fel,akkor ordítanunk kellett.Több poén is volt az úton,mint például hogy Marci sztriptizel
az egyik fémrúdnál,vagy hogy Krisztián azal szórakozott,hogy amikor megállt a villamos,leszállt,majd átfutott a másik ajtóhoz,és ott felszállt.És ezt kábé hatszor.Egy megállónál.
Lassacskán oda is értünk,aztán találtunk egy helyet,ahol nagyjából mindennyian el is fértünk.Egy sarokkanapé,az L betű közepében egy asztal,és néhány tologathatós fotel.
-Jöttök gólyatáborba?-hozta fel a témát Roxi
-Ja.De szerintem mindneki.Ugye?-nézett körbe Kev.-Ugye?ismételte meg a kérdését mármár kétségbeesett hangon.
-Én asszem igen.-mondtam,majd Ricsi is helyeselt.Később kiderült.hogy mindneki jön,vagyis aki ott volt velünk.
Még beszélgettünk egy csomót,bővebben bemutatkoztunk egymásnak,és hát nagyjából megismertük egymást.Este felé egy csomó embernek el kellett mennie,így a végére már csak mi Ricsivel,Eszti,
Patrik,Tomi,Gergő,Huszi /aki amúgy Kevin/,és Marci maradt.
Így együtt sokkal jobban ki tudtunk bontakozni,sokat röhögtünk,megittunk 1-2 felest,de nem többet,szóval a mai nap nem a piálásról szólt.Viszont nagyon jól éreztük magunkat.
Olyan dolgok is kiderültek,hogy Huszit 3 (!!!!) iskolából csapták ki,hogy ő,Gergő és Tomi általános óta jó haverok,hogy Eszti abban az utcában lakik,amelyikben én ( :) ) és hogy Marci szokott
operába járni.
-Operába?-kérdzete röhögve Huszi-Kajak operába szoktál járni??
-Miért,tiszta jó.-sértődött be Marci,és itt már mindneki feküdt a röhögéstől
Lassan elindultunk haza is,és mivel mindannyian nagyjából ugyanarra lakunk,nem csak a Blaháig mentünk együtt,hanem szinte végig,aztán lassan elfogytunk az út végére,és már csak Esztivel,Ricsivel és
Huszival mentünk együtt.Eljött a véleményezés ideje.Hurrá!! :)
-Nektek ki nem szimpi az osztályból?-vetette fel a témát Huszi
-A három ribi alap,akkor az a stréber páros sem,és szerintem ennyi.-mondta Eszti
-Nekem is a lánycsorda nem bejövős,és lehet,hogy kedves,de nekem Viktor se szimpi.Vagyis nincs vele semmi bajom,de nem hinném,hogy 10 év múlva emlékezni fogok rá.
-Ricsi?-hajolt át előttem Huszi,hogy rá tudjon pillantani Ricsre
-Viktor meg a libák nem bejövősek,Marci nekem túl sok,de amúgy forma,és a többi strébernek se fogom kerseni a társaságát.Szerintem.-mondta hadarva
-És neked?-kérdeztem Kevint
-Viktort ki nem állhatom.A csajok se normálisak,csak ti ketten,a strébereket meg nem szeretem,csak azokat,akik közben tárasági életet is élnek.-mondta kíméletlenül.Mondjuk ő se valami lúzer.Fültágító,
orr-,és száj pc,tágító mellett a porcban fülbevaló,és tetőtül talpig márka.De amúgy meg tökre rendes gyerek,nem eröltetett a humora,csak simán jó fej.
Még Esztit haza kísértük,utána hozzám mentünk.A ház előtt Huszit és Ricsit is megöleltem,majd bementem a házba.Anyuék aludtak,Emma még fent volt,így hozzá bekopogtam.
-Na milyen volt?-kérdezte eltekintve a Facebooktól
-Zsír.Na de megyek fürödni,mert mindjárt bealszok.-mondtam,és becsuktam magam mögött az ajtót.
Gyorsan lezuhanyoztam,hajat és fogat mostam,majd úgy,ahogy voltam,vizes hajjal lefeküdtem aludni.

/Hűha.350-es nézettség.Köszönöm szépen mindenkinek.Sokan mondtátok,hogy rakjak fel képet a szereplőkről,így mostmár a cím alatt meg is tudjátok nézni a " ◦ Szereplők " rublikában.Valamint nem tudom,hogy észre vettétek-e,de minden bejegyzés előtt zárójelben ott van,hogy dal.Ha arra rákattintotk,akkor kijön -akár hiszitek,akár nem :oo - egy zene.Ez már csak mellékes,ha gondoljátok,akk azt azért raktam ki,mert éppen azt a számot hallgattam,amikor azt a bejegyzést írtam.Szóval ennyi,puszi mindenkinek <3 /

5.fejezet - Bűnök és vallomások

(dal)

-Sziaa!-nyitottam ajtót Ricsinek
-Csumi!Többiek?-nézett körbe a lakásban
-Anyu és Apu még dolgoznak,Em meg...nem tudom,gondolom még suliban.
-Zsír.Így jössz?-nézett apró vigyorral végig rajtam.Na igen,a rózsaszín Hello Kitty-s nacim,fehér klumpám és a kék,elnyűtt pólóm nem valami menő összeállítás.
-Dehogy,még átöltözök,csak gondoltam,majd te kiválasztod.-mondtam,miközben felmentünk a lépcsőn.

10 percel később...

-Ez jó??-kérdeztem már a 7. ruhát kirántgatva a szekrényből
-Nem.-válaszolt tök nyugodtan Ricsi,miközben hátradőlt a székemben
-Akkor mi legyen?-kérdeztem már kifáradva
-Az,ami most rajtad van.-mondta szemtelen vigyorral a képén
-Ebben menjek?
-Ja.
-Hát oké..-és visszapakoltam minden ruhámat
Még ettünk,és beszélgettünk,hiszen még bőven volt időnk 8-ig.A többiekkel a Blahán találkoztunk,így fél hétkor el is indultunk.Minden jó is lett volna,ha észre nem
veszek valamit.

*Ricsi szemszöge*

Épp a 4-es 6-os felé mentünk egy kis utcában,amikor egy picit kezdtem fázni.Az övtáskám miatt - amit kivételesen a nyakam és a kezem közé akasztottam - nem tudtam felvenni a kabátomat.
-Megfogod egy picit?-nyújtottam a Converse-es táskát Deninek.
-Persze.-mondta,és elvette.És itt kezdődött a probléma.Ugyanis véletlenül megcsörrent benne "valami"
-Oké,köszi.-kaptam ki gyorsan a kezéből,de ő visszarántotta
-Ricsi,mi van az övtáskában?-nézett rám olyan gyilkos pillantásokkal,amivel egy egész hadsereget le tudott volna ölni.Vagy akár kettőt.Egyszerre.
-Áááááh semmi,csak izé..zseblámpa!-vágtam rá gondolkodás nélkül.Hiba volt.Zseblámpa??Ez hogy juthatott az eszembe?
-Akkor add ide a "zseblámpát"!-rajzolt lépzeletbeli idézőjelet a levegőbe
-Minek?Nem olyan érdekes.Amúgy tetszik ez a blézered.Jól áll.-próbáltam terelni a témát.De hiába.Kicipzározta az övtáskát,és akkor már láttam rajta,hogy hatalmasat csaló-
dott bennem.

-Ricsi,miért nem mondtad el?-nézett rám olyan szomorú szemekkel,hogy összeszorult a gyomrom
-Én..én csak..szóval nem akartam,hogy.-próbáltam befejezni a mondatomat,de nem tudtam.Tényleg mért nem mondtam el?
-Azt hittem,hogy mindent elmondunk egymásnak.-gördült le egy kis könnycsepp az arcán.Na itt már szívesen felképeltem volna magamat
-Nem akartam csalódást okozni.Tényleg mindent elmondok.Ami miatt nem leszel..rosszul.-sóhajtottam nagyot
-Én leszek rosszul?Basszus Ricsi,te teszed tönkre magadat!-ordította le a fejemet,és igaza volt,és csak a földet néztem
-Tudom.
-Tudod.-röhögött fel kínosan.-Ha tudnád,nem csinálnád!
-Ez nem ilyen egyszerű.-ráztam meg a fejemet
-Ahha.Szóval már rá is szoktál.Akkor mióta is csinálod?-nézett rám elég csúnyán
-Nyár.Nyár eleje.
-Ohh..-mondta,majd röhögve megfordult,és indult volna el,ha nem rántom vissza.
-Ne csináld ezt.-sütöttem le a szememet
-ÉN NE CSINÁLJAM?-emelte fel a hangját,és már a sírás határán volt.-Basszus,te titkolod el a "legjobb barátod" elől már lassan 3 hónapja,hogy cigizel,és én ne csináljam?
-Légyszi,ne legyél dühös.Nem akartam,hogy tudj róla,mert tudtam,hogy hatalmasat fogsz csalódni bennem.Kérlek,ne haragudj.-simítottam meg a kezét,és láttam,hogy azt az egy könny-
cseppet több is követi.-Ne sírj,nem akartam.
-Elmondhattad volna.Nem tök mindegy,hogy mikor tudom meg?
-De,csak nem tudtam,hogy hogyan mondjam el.Már annyiszor próbáltam,csak vagy nagyon boldog voltál,vagy iszonyatosan szomorú.Nem tehettem meg veled.-mondtam,és néztem,hogy mit reagál.

Csak némán álltunk egymással szemben,én a kerítésnek dőlve,ő pedig a földet bámulva.Fél perc múlva aztán elröhögte magát,és rám nézett.
-Emlékszel,amikor összevesztünk?Tavaly.-kérdezte szipogva
-Ja.
-Na.Aznap este átmentem Dominikához.
-És?-kérdeztem mostmár kíváncsian
-Benyomtunk.Nagyon.Nem akartam,de muszáj volt.Ne haragudj.-ölelt meg,és éreztem,hogy megint elsírja magát
Így álltunk háromnegyed 7-kor egy kis utcában,ahol senki se volt.
-Felejtsük el,okés?-néztem rá,hátha ettől jobban érzi magát
-Tuti?-nézett rám nagy boci szemekkel
-Tuti.És akkor te se..?-húztam félre a számat
-Nem haragszom.De mostantól mindent elmondunk egymásnak,oké?-nyomta meg a "minden'' szót
-Oké.Na gyere,menjünk.-mosolyogtam rá,és továbbmentünk.

Amikor elmondta az ő "bűnét" se nem haragudtam rá,se nem csalódtam benne.Semmi negatív dolgot nem éreztem.Azt viszont tudom,hogy ő se azért sírt,mert csalódott volt,vagy ilyesmi.
Ő azért sírt,mert azt hitte,nem bízok meg benne.Pedig ez marhára nem így volt.De szerintem jobb,hogy ez az egész most derült ki,mert ha később történt volna meg ez,talán a barátságunk
se élte volna túl.És talán ez az a dolog,amitől a legjobban félek.Hogy őt elveszítem.

/Na igen,ez egy picit hosszabb fejezet lett,innentől már be fog pörögni az egész.Köszi a lassan 300-as nézettséget,nagyon jól esik <3 Most is lehet szavazni,és remélem,hogy továbbra is olvasni fogjátok a kis történetemet.Pusziii :)

4.fejezet - HJKG supernova 9/a

(dal)

-Deni.Deni!!Deniza!!!-rázogatta vállamat Ricsi.-Jól vagy?
-Persze,csak egy picit elbambultam.-mondtam neki fáradtan
-Basszus.Picit elbambultál..5 perce nem reagálsz.-mondta nekem tök idegesen
-Tényleg?-vágtam furcsa képet -Akkor bocs.Na szóval?Mit akartál mondani?
-Elment a busz.-mutatott a háta mögé
-Ohh..akkor mennyünk!-mutattam a hazafelé vezető irányba
-Hülye vagy?Falfehér a képed,most azonnal visszamegyünk a suliba.
-Ricsi,jól vagyok.
-Deniza!-emelte fel a hangját már egy picit
-Megyek.-adtam be a derekamat
A suliban még voltak néhányan,de nem volt tömeg.Felmentünk a lánymosdóba,én gyorsan megmostam az arcomat,Ricsi pedig kinnt várt az ajtó előtt.
-Francba már Deni,szólj ha gáz van.-mondta tök komor képpel R,amikor kijöttem a mosdóból
-Komolyan mondom,hogy semmi bajom.-mosolyogtam rá,és megszorítottam a karját
-Jó,de ha valami bajod lesz,akkor megverlek.-röhögött
-Ha valami bajom lesz,legkevésbé azzal fogok törődni,hogy te éppen bántasz.-kacsinottam rá,és kimentünk a suliból.
Mikor a buszmegállóban vártunk,csak ültünk egymás mellett,és némán a távolba meredtünk.Csak néztünk,és néztünk,később pedig elgondolkoztam.
Tényleg,valóban ő a legjobb barátom.Mindig ott van,ha szükségem van rá,olyan,mintha a testvérem lenne.Nem kellenek nekem barátnők.Minek?Minek,ha itt van ő?
Ha valami baj van velem,akkor ő jobban bepánikol mint én,ha úgy látja,hogy valaki rossz hatással van rám,akkor elküldi melegebb éghajlatokra.Szóval igen.Tény-
leg ő az,akira az életemet is rábíznám.
Mikor már átgondoltam a fél életemet,mit sem törődve a véleményével,csak úgy megöleltem.Nem akartam elengedni.Olyan borzalmas gondolatok suhantak át a fejemen,
amit még a legnagyobb ellenségemnek sem kívánnék.
-Mivan tökmag?-kérdezte röhögve,aztán belenézett a szemembe,és egyből hagsúlyt váltott.-Minden oké?
-Ugye soha nem hagysz itt,tesó?-kérdeztem fejemet fel se emelve
-Mért hagynálak?
-Miért ne?-kérdeztem vissza.Pár másodperc múlva,amikor átgondoltuk a mi kis gyerekes párbeszédünket,kitört belőlünk a nevetés.Rgy mellettünk elhaladó csaj elég
furcsán nézett rám,aztán amikor megkérdeztem,hogy "mi olyan érdekes?",már el is ment.Nálam így megy ez :)
Otthon ledőltem az ágyra,és 5 percig a plafont bámultam.Mikor már jól kicsodálkoztam magamat,elővettem a gólyatáboros papírt,és beleolvastam.Megnéztem a neten az üdülő
weboldalát,és...ennyi.Megnéztem a weboldalt.Nem rossz,de nem is jó.Na mindegy,lesz,ami lesz.
Csekkoltam a facebookot,jó pár osztálytáram be is jelölt,közöttük Viktor,és az a fiú is,akit annyira néztem a buszmegállóban."Morvai Gergő ismerősnek jelölt".
Miután mindnekit visszajelöltem mindnekit,néztem az értesítéseket,és a többiek bevettek egy úgynevezett "HJKG supernova 9/a" csoportba,ahol már javában mentek a posztolga-
tások és a lájkolgatások.A legutóbbi bejegyzés Huszár Kevintől jött,aki linkelt egy szórakozóhelyet,és mellé ezt írta: Morvaival csapatjuk ma:DDD:D:D:DD többiek?.
Néztem még egy darabig,aztán tárcsáztam Ricsit.
-Facbeook?
-Ja.
-Csoport?
-Ja.
-Menni akarsz?
-Ja.
-Fél óra múlva ott leszek.-mondta,és lerakta a mobilt.

/Sziasztok:) Köszi szépen a +200-as nézettséget,nagyon jól esik.Mától el fogok indítani egy szavazást,ahol arra tudtok voksolni,hogy vagy legyen-e olyan blokk,ahol a szereplők teljes neve,és egy kép van feltüntetve,vagy ne.Csupán ennyi,ja,és bocsi,hogy eddig volt unalmasabb fejezet,mostantól nagyjából be fog pörögni az egész.Pusz!<3 /