Halihó :)

Az "Amikor még..." Deniza életéről szól,ahogyan legjobb barátjával,Ricsivel emlékeznek folyamatosan vissza gimis napjaik alatt kiskori barátságuk kezdetére,és hogy miket vészeltek,éltek át együtt.

Kiderül,hogy a 10 éves barátság mennyit jelent számukra,és hogy valóban létezik-e fiú és lány közti barátság.
Sulis éveik nem telnek unalmasan,bulik,balhék,szerelem...és minden,ami egy hétköznapi tini életében megmutatkozik.
Jó olvasást!








2012. október 30., kedd

3.fejezet - Nyakláncok

(dal)

Reggel fájó fejjel keltem fel az ágyból,majd pizsiben lebotorkáltam a konyhába,hogy kérjek anyutól egy fejfájáscsillapítót.
-Kicsikém,nem vagy te beteg?-tette a homlokomra kezét anyu
-Anya.Csak fáj a fejem.Nem kaptam el semmilyen betegséget.Legfeljebb örököltem némi agybajt...-néztem apura,aki azzal játszott,hogy a tejbe mint egy repülő,
úgy szórja bele a kakaóport.
-Hát az lehet.Na,menny fel készülődni,mindjárt fél.
Még gyorsan megigazítottam a hajamat,aztán felkaptam a táskám,és elindultam Ricsihez.Mivel nem volt kinnt,anyuja beengedett a házba,én meg felmentem a szobájába..Na akkor legszívesebben üvöltöttem volna.Ricsi még mindig aludt,tankönyvei szana szét,még be se volt pakolva.És akkor visszakapta a tegnap reggelit.
-Ricsiii!!!!!!-üvöltöttem a fülébe egy hatalmasat,majd elkezdtem egy párnával püfölni,és nem a takarót húztam le az ágyról,hanem magát Ricsit.
-Mi a franc?-ugrott fel hirtelen-Mennyi az idő?
-7:45!Siess már!!Én bepakolok neked,te addig öltözzél!-mondtam,majd elkezdtem keresgélni a tankönyvei között a megfelelőt.
-Jóóó,oké,de mit vegyek fel?
-Üüüüüü...ami ott van.A széken,az a farmer.-mutogattam
-Igen.-húzta fel magára gyorsan a gatyát.-Többi??
-Az a szürke V nyakú.Az jó lesz!-mutattam az ágy melletti puffra,ahol összehajtva volt néhány póló.
-Kösz.-mosolygott rám,majd bement a mosdóba.Fél perc múlva szólt csak meg.-Deni!Ide tudod hozni a nyakláncom?
-Hol van?-kérdeztem,miközben idétlenül forgolódtam a szoba közepén
-Éjjeliszekrény.
-Tessék.-adtam neki a fanyakláncot.Nincs olyan nap,hogy ne vette volna fel,mindig csak estére veszi le,nehogy baja legyen.Akkor kapta tőlem karácsonyra,amikor
legjobb barátok lettünk.És azóta.Minden nap hordja.Talán valami "erekje" lehet ez neki,vagy mit tom én.Azt viszont tudom,hogy fontos neki.
-Köszi.-vette fel-Mehetünk.
Szerencsére pont időben mentünk a buszmegállóba,ugyanis pont akkor jött,így 7:50-re bent is voltunk a suliban.
Amúgy a tanítás alatt nem történt semmi,csak a szaktanárok lediktálták,hogy milyen füzet,tanszer kell az órájukra,és a tanmenet.Az ofő utolsó óra után még bennt tartott
10 percre,és kiosztotta a gólyatáborra vonatkozó papírt.
Még az aulában üldögéltünk egy picit,aztán elindultunk.Mostmár nem csak Viktor,hanem szinte a fél osztály ott várakozott a buszmegállóban,mindenki egyedül.
Mikor Viktor meglátott,azonnal odajött hozzánk,és megkérdezte,hogy jövünk-e a gólyatáborba.
-Persze,ki nem hagynám.-mondta Ricsi,és még beszélgettek valamiről,de nekem elvonta a figyelmemet valami,vagyis valaki...

2012. október 29., hétfő

2.fejezet - Viktor

(dal)

Hulla álmosan,nyűgösen,és talán néhány elpusztult agysejtel,de túléltük az igazgató beszédét.Ami amúgy tök érdesek lett volna,ha nem James Hutton életéről
beszélt volna.
Névsorolvasás után a két osztály külön vált,és elindultunk az osztálytermek felé.
Kiléptünk az előadóból,végigmentünk a folyosón,ahol az öltözők voltak,aztán visszaértünk az aulába.itt továbbmentünk egy másik folyosón,fel egy csigalépcsőn,
és azon a folyosón voltak az osztálytermek.Mi pont a folyosó legvégén,egy eldugott sarokban voltunk.
Egy kis terem volt,10 kétszemélyes paddal (középső padsor 4 pad,ajtó-,anlakfelöliben 3),hátul egy kanapéval,falba beépített szekrényekkel,ahova nekünk lehet
pakolni,egy tanári asztal,táblák,és egy tv.
Ricsivel beültünk a középső padsor 3. padjába,majd én gondosan előszedtem a tolltartómat és a jegyterfüzetemet,Rics meg elkezdett facebookozni a telóján.
-Akarsz?-nyújtotta telóját,hátha én is szeretném megnézni,hátha történt velem valami
-Nem,köszi,majd később.
-Hallod,falfehér vagy.-röhögött ki,mire csúnyán néztem rá,ő pesig inkbb újra belépett facebookra.
A nap amúgy jól telt,az ofő elmondta az órarendet (elég húzós),ki osztotta a szekrényeink kulcsát,és a gólyatáborról beszélgettünk sokat.
Miközben vártuk a buszt,Ricsivel megbeszéltük,hogy ma délután elmegyünk vásárolni,és kihasználjuk a szabad napot,ameddig még nem kell tanulni.Mondjuk neki tökre
mindegy,mivel sose tanul.
-Sziasztok.-lépett hozzánk az egyik fiú osztálytársunk.-Viktor.-mutatkozott be
-Szia,Rics-mutatott magára Ricsi-Deni.-majd rám :)
-Zsír.-mosolygott rám Viktor-Hol szálltok le?
-Harang utcánál.-mondta Ricsi már egy picit furcsább hangon
-Ok.Jön a busz.-mutatott a hátunk mögé Viktor,majd felkapta maga mellől a táskáját.
Otthon gyorsan bepakoltam holnapra,majd átöltöztem egy farmerbe,kék-fehér csíkos,hosszított ujjú pólót fekete cipővel,és lementem az előszobába,ahol csak apu
volt.
-Milyen volt az első nap?-kérdezte nagyon izgatottan
-Tetszett.Szép hely,meg minden,és az osztálytársak is szimpik,bár még nem beszéltünk nagyon.
-Az jó.Hogyhogy ilyen csiniben itthon?-nézett végig rajtam
-Ja,csak Ricsivel körbeznézünk a WestEnd-ben,hátha találunk valami jó cuccot.
-Rendben.Kell pént?
-Nem,köszi.Még van egy kevés pénzem.-mondtam neki,amikor bejött Ricsi,és lepacsizott apuval.
Még beszélgettünk egy pár sort,és elindultunk.
A Bershkaban vettem egy türkizkék gatyát,Ricsi meg a New Yorkerben egy zöld bebújós pulcsit.
Mikor hazafelé tartottunk,elkezdtünk beszélgetni.
-Emlékszel,amikor először mentünk együtt a West End-be?
-Igen.És tisztára beparáztunk,mert nem találtuk a mozit.-röhögtem
-Jaja.Nagy nap volt az is.-mondta
Mikor odaértünk a hát elé,már picit besötétedett.
-Akkor holnap.
-Akkor holnap.-öleltük meg egymást szorosan,és még néztem,ahogyan befordul az utcába,és eltűnik..

/köszönöm mindenkinek a 130-as nézettséget :DDD nagyon jó érzés:) még annyi,hogy ha tetszik a bejegyzés,akk tudnátok írni komit?? Cserébe kaptok....soksok hálát..:DDDDD Na holnap vagy azután jön az új rész :) /

2012. október 28., vasárnap

1.fejezet - Jó reggelt gólya!


10 évvel később...

-Jóóóóóó reggelt!-üvöltött a fülembe Rics,és egy húzással le is rántotta rólam a takarót
-Haggyál már!-nyomtam a fejemre a párnámat,és ígyekeztem nem megfulladni.
-Gimi van nyomorék,kelj már fel!-üvöltött tovább Rics,és elkezdett püfölni egy párnával
-Hallod,álljál már le!-rúgtam le az ágyról,és nekem fájt hallani,ahogyan koppan a padlón.Nem hallottam választ.-Ricsi!Ricsi?-nyitottam ki nagy nehezen a szememet.-Ricsi!-
néztem le az ágy mellé,ahova lerúgtam,de csak a frissen lehúzott takarót láttam a földön.
-Megvagy!-lökött le az ágyról röhögve,és leült mellém-Így jár,aki nem hallgat a legjobb barátjára!-ütött bele finoman a vállamba
-És így jár,aki reggel 6-kor felébreszti a legjobb barátnőjét.-és fejbevágtam egy párnával
-Jólvan okéé.Na,készülődj,addig lemegyek tv-zni Emmához.-pattant fel a földről,és nyújtotta a kezét,hogy felhúzzon.
-Okés.De várj.Mit vegyek fel?-torpantam meg,és aggódva néztem rá
-Hmmm.-lépett a szekrényemhez,és kinyitotta.Egy darabig matatott benne,aztán kivett egy barackszínű gatyát,egy fehér trikót,és egy fekete,félvállas pólót fehér
peace jellel az elején -Tessék,a kiegészítőket majd te.-kacsintott rám,majd szorosan megölelt.-Ma gimi!!-ordította a képembe
-MA GIMI!!-ordítottam vissza neki,majd röhögve egy intéssel becsukta maga mögött az ajtót.

Mikor kiléptem a szobámból,megcsapta az orromat egy illat.Egy nagyon jó illat.Anya palacsintát sütött!!!
-Wííííííííííííí-futottam le a lépcsőről,és kezdtem el ugrálni anyu mellett,aki furcsálódva nézett rám.Mikor Ricsi is megérezte az illatot,futva odajött,és
hozzám hasonló módon elkezdett ugrálni.Érett 15 évesek?Nem,nem hinném.
Mikor kész lett,anyu le tette elém a csokis-banános,Ricsi elé a sima csokis,Emma elé a túrós-mazsolás,apu elé meg a szintén csokis-banános palit.Gyorsan befaltuk,
majd Ricsivel felmentünk a szobámba.Fogat mostam,és ki vittem a szobába a hajvasalómat,amit 160 fokra be is állítottam.Rics ledőlt az ágyra,és sóhajtott egy nagyot,
majd rám nézett.
-Gyorsan eltelt.-mondta,és röhögve a plafonra nézett.-Basszus.Gimisek vagyunk.Ez mi???
-Nem tudom,de az tuti,hogyha én nem lennék,még mindig 7-es lennél.-vágtam oda neki,mire csúnyán nézett rám.
Épphogy kivasaltam a hajamat,meg is csörrent a mobilom.7:30.
-Indulás.-sóhajtottam nagyot,és felhúztam Ricsit az ágyról.
-Sok sikert picinyeim.-ölelgetett meg minket talán túl szorosan anyu.Apu is sok sikert kívánt,majd Emmával elindultunk.Az utca végén van a buszmegálló,szóval nem kell sokat
sétálni.Onnan 3 megálló,és megint egy utca.De nem.Mi a legelső napunkon persze hogy nem megyünk busszal.Meleg van,és a hátam közepére kívánok egy csomó,tolakodó
embert.15 perc séta nem árt.Emma már a buszmegállónál elfordult,mivel neki a másik irányban van a sulija.Direkt nem egy iskolába járunk.Már csak az kéne,hogy én legyek a
"kis Emma".
A suli előtt még bíztatóan megszórítottam Ricsi kezét,majd elindultunk az aula felé.Nagyon szép volt.Egy kis parkon kellett átmenni,majd a kerítésen belül egy
körudvar fogadott minket padokkal,és egy lépcsővel,ahol fel kell menni a bejárathoz.A kétszárnyú ajtó felé nagy betűkkel volt kiírva: Hutton Jakab Kéttannyelvű
Gimnázim.
Bementünk az aulába,majd elég nehezen,de feltaláltunk a titkárságra.Ott egy nő elmondta,hogy végig kell menni a folyosón,le a lépcsőn,át az előadóba. (Itt minden hétfőn
és csütörtök reggel tájékoztató van,valamint az iskolai bulik,rendezvények is itt szoktak lenni)
Ott kell gyülekezni a gólyáknak,ott egy apró megbeszélés,majd át az osztálytermekbe.
Lementünk az elmagyarázott útvonalon.Leültünk,majd picit idegesen vátuk,hogy csengessenek,és neki kezdjünk az évnek...

/Nagyon szeretném megköszönni a 89 (!!!!!!) látogatót.Iszonyatosna jó érzés :DDD.Továbbá szívesen rakok ki blogokat,és olvasok el,annyi,h írjátok le komiba a blogotok címét.Puszi mindenkinek <3 /

2012. október 27., szombat

Bevezetés

(dal)

Hogy tudja feldolgozni egy 6 éves kislány a költözést?Ha megvan a megfelelő környezet számára,akkor egész könnyen.Ha megvan.De ha nincs,akkor elég

nehézkesen megy a dolog.Eleve mi a "megfelelő környezet"?Pénz?Nagy lakás?Bejárónő?Nem.Marhára nem.Ilyen helyzetben barátok kellenek.És itt kez-
dődik a probléma,hiszen egy vadidegen helyen nincsenek barátai egy kislánynak,akár szeretnénk,akár nem.És én pont egy ilyen szituban voltam.
-Kislányom,vagy segítesz kipakolni a dobozokból,vagy elmentek Emmával körbenézni!-jött be anyu a szobámba.
-Szerintem megyek,anya.-pattantam fel a kanapéról,mivel persze,hogy inkább felmérem a terepet a legjobb testvérrel a világon,minthogy poros dobozokat pakolgassunk
ki,és hallgassuk anyu papolását,ami ebből áll:"Vigyázz,az törékeny!" vagy hogy "Azt nem oda!!Nem megmondtam már??".Hát igen.
Gyorsan felkaptam egy anno menő,alul húzott barna macinacit,egy szintén anno menő,Camp Rock-os pólót és egy megintcsak anno hihetetlenül menő fehér-rózsaszín
tépőzáras cipőt,majd lefutottam az emeletről,le a lépcsőn,át a konyhán az előszobába,ahol már Em vette fel a cipőjét.
-Te is jössz?-kérdezte fél szemmel rámpillantva,miközben kötötte be a cipőfűzőjét
-Ahha.Mehetek?
-Nem,Deni,megtiltom,hogy gyere.-mosolygott rám,majd kinyitotta az ajtót.
Hűvös idő volt,a szél csípte az arcomat,és beleléptem egy pocsolyába.Tapsot nekem.
Mikor már egy jó ideje gyalogoltunk,nem bírtam tovább,muszáj volt leülnöm az út széli padra.
-Gyere már,ott van egy játszótér,ülj le oda,addig meg be megyek a boltba.De ne kelljen már itt álldogálnom.-mondta Emma,aztán felrántgatott az amúgy vizes padról.
Lesétáltunk még egy utcát,aztán már tényleg leültem a játszótéri padra,és Em után bámultam,akit néztem,ahogyan be megy a boltba.A játszótéren néhány gyerek volt csak,de
ahogyan láttam,ők már javában elvoltak.És persze vagy csoportosan vagy párban.Dejó.
1-2 perc telhetett el így,aztán oda ült mellém egy kisfiú.
-Szia!-köszönt nekem kedvesen az ismeretlen gyerek
-Szia.-mosolyogtam neki vissza
-Mért nem játszol?
-Hát igazából csak a testvéremet várom,de amúgy se lenne kivel.-rugdostam a pad lábát
-Mert?Nincsenek barátaid?
-Nincsenek.Ma költöztem ide.
-Hogy hívnak?
-Denizának,de Deni a bezenevem,téged??
-Ricsi.-mosolygott rám-Leszünk barátok?-tartotta a kezét felém
-Legyünk!-mosolyogtam rá nagyot,és adtam egy pacsit neki.

/Remélem tetszett a bevezetés,és továbbra is olvasni fogtok.Komikat szívesen fogadok :DD <3 ~Rami/