Halihó :)

Az "Amikor még..." Deniza életéről szól,ahogyan legjobb barátjával,Ricsivel emlékeznek folyamatosan vissza gimis napjaik alatt kiskori barátságuk kezdetére,és hogy miket vészeltek,éltek át együtt.

Kiderül,hogy a 10 éves barátság mennyit jelent számukra,és hogy valóban létezik-e fiú és lány közti barátság.
Sulis éveik nem telnek unalmasan,bulik,balhék,szerelem...és minden,ami egy hétköznapi tini életében megmutatkozik.
Jó olvasást!








2012. október 27., szombat

Bevezetés

(dal)

Hogy tudja feldolgozni egy 6 éves kislány a költözést?Ha megvan a megfelelő környezet számára,akkor egész könnyen.Ha megvan.De ha nincs,akkor elég

nehézkesen megy a dolog.Eleve mi a "megfelelő környezet"?Pénz?Nagy lakás?Bejárónő?Nem.Marhára nem.Ilyen helyzetben barátok kellenek.És itt kez-
dődik a probléma,hiszen egy vadidegen helyen nincsenek barátai egy kislánynak,akár szeretnénk,akár nem.És én pont egy ilyen szituban voltam.
-Kislányom,vagy segítesz kipakolni a dobozokból,vagy elmentek Emmával körbenézni!-jött be anyu a szobámba.
-Szerintem megyek,anya.-pattantam fel a kanapéról,mivel persze,hogy inkább felmérem a terepet a legjobb testvérrel a világon,minthogy poros dobozokat pakolgassunk
ki,és hallgassuk anyu papolását,ami ebből áll:"Vigyázz,az törékeny!" vagy hogy "Azt nem oda!!Nem megmondtam már??".Hát igen.
Gyorsan felkaptam egy anno menő,alul húzott barna macinacit,egy szintén anno menő,Camp Rock-os pólót és egy megintcsak anno hihetetlenül menő fehér-rózsaszín
tépőzáras cipőt,majd lefutottam az emeletről,le a lépcsőn,át a konyhán az előszobába,ahol már Em vette fel a cipőjét.
-Te is jössz?-kérdezte fél szemmel rámpillantva,miközben kötötte be a cipőfűzőjét
-Ahha.Mehetek?
-Nem,Deni,megtiltom,hogy gyere.-mosolygott rám,majd kinyitotta az ajtót.
Hűvös idő volt,a szél csípte az arcomat,és beleléptem egy pocsolyába.Tapsot nekem.
Mikor már egy jó ideje gyalogoltunk,nem bírtam tovább,muszáj volt leülnöm az út széli padra.
-Gyere már,ott van egy játszótér,ülj le oda,addig meg be megyek a boltba.De ne kelljen már itt álldogálnom.-mondta Emma,aztán felrántgatott az amúgy vizes padról.
Lesétáltunk még egy utcát,aztán már tényleg leültem a játszótéri padra,és Em után bámultam,akit néztem,ahogyan be megy a boltba.A játszótéren néhány gyerek volt csak,de
ahogyan láttam,ők már javában elvoltak.És persze vagy csoportosan vagy párban.Dejó.
1-2 perc telhetett el így,aztán oda ült mellém egy kisfiú.
-Szia!-köszönt nekem kedvesen az ismeretlen gyerek
-Szia.-mosolyogtam neki vissza
-Mért nem játszol?
-Hát igazából csak a testvéremet várom,de amúgy se lenne kivel.-rugdostam a pad lábát
-Mert?Nincsenek barátaid?
-Nincsenek.Ma költöztem ide.
-Hogy hívnak?
-Denizának,de Deni a bezenevem,téged??
-Ricsi.-mosolygott rám-Leszünk barátok?-tartotta a kezét felém
-Legyünk!-mosolyogtam rá nagyot,és adtam egy pacsit neki.

/Remélem tetszett a bevezetés,és továbbra is olvasni fogtok.Komikat szívesen fogadok :DD <3 ~Rami/

3 megjegyzés: